Szilikon tartalmú betonadalékszerek.
Valamennyi szilikáttartalmú: betonból-, keramzitbetonból-, téglából-, salakbetonból-, cement- és cement-homokkötésű falazóhabarcsból-, műkőből-, gipszkartonból-, palából-, tetőcserépből készült építészeti szerkezet folyamatosan ki van téve a különböző élettartamukat csökkentő és üzemeltetési tulajdonságaikat jelentősen rontó légköri tényezők negatív hatásainak.
Az építőanyagokra legmeghatározóbb negatív hatást kifejtő tényező a víz. A korszerű építőanyagok egyik jellemzője a porozitásuk, s ennek következményeképpen – a nagymértékű vízfelvételük. A víz, áthatolván a felületen át a kapillárisokba, filmrétegeket képez, amelyekben oldódnak az agresszív gáz- és szilárd halmazállapotú anyagok, sók oldatai, amelyek megváltoztatják az anyag szerkezetét és annak idő előtti rongálódásához vezetnek. Ezen túlmenően, elősegíti a különböző vegyi anyagokat kiválasztó és rongálódást felgyorsító mikroorganizmusok (baktériumok, zuzmók) növekedését.
Azonban a roncsolás fő tényezője a hőmérsékletátesés, amely során az anyag pórusaiban lévő nedvesség ciklikus befagyása - felolvadása megy végbe, aminek következményeképpen az fokozatosan károsodik.
Ezen kívül, a nedves anyagok jelentős mértékben elveszítik hőszigetelő tulajdonságaikat, ami további hővesztességet és növekvő energiahordozói ráfordítást eredményez.
Napjainkra ki vannak fejlesztve az építőanyagok kémiai adalékszerek által történő megvédésére szolgáló, a világ fejlett országaiban széles körben alkalmazást nyerő a víz az anyag belsejébe történő behatolását meggátló módszerek.
A meglévő időjárásálló védelmi módszereknek 2 fő típusa van: az építőanyagok gyártása során teljes keresztmetszetükben történő- és a már kész épületszerkezetek hidrofobizálása.
Az első módszer esetében, például a beton- vagy gipszkarton előállítása során, a kémiai adalékszerek kis (a cement vagy gipsz súlyának 0,05-0,2% kitevő) mennyiségben adagolják bele, aminek következtében többtucatnyiszor csökken a kész anyag vízfelvevő képessége, jelentősen javulnak az üzemeltetési tulajdonságai, növekszik az épületek- és építmények élettartama.
A fejlett országokban a betonfajták többsége: Japánban 80%-ban; az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és Olaszországban – több mint 70%-ban vegyi adalékanyagok hozzáadásával készül.
Új létesítmények építésénél, mivel kevésbé költséges és jóval hatékonyabb, előnyösebb eljárás az építőanyagok teljes keresztmetszetében történő hidrofobizálása.
Az alkalmazott hidrofobizálók közül a leghatékonyabbak és könnyen kezelhetőek a szilikon (szilícium-organikus) vegyületek. Erős kémiai kötéseket alkotnak a megmunkálandó anyag felületével és teljes keresztmetszetében történő alkalmazás esetén a megmunkált anyag teljes élettartamán át fejtik ki hatásukat.
A szilikon bázisú hidrofobizálók fontos előnyeként megemlítendő a kifejtett hatásuk komplexitása. Alkalmazásukkal a következő célkitűzéseket valósítják meg:
- Védelem az anyag belsejébe történő nedvesség behatolása ellen;
- A felületek hőszigetelő tulajdonságainak növelése;
- Az épületek és építmények üzemeltetési élettartamának növelése;
- A szerkezetek fagyállóságának és korrózióállóságának növelése;
- Az anyag szilárdságának növelése;
- Az anyag felületén a mikroorganizmusok és zuzmók növekedésének meggátolását;
- A cementigény csökkentése;
- A kivirágzás elleni védelem.
Mindemellett nem csökken a betonszerkezet légáteresztő képessége, azaz a beton akárcsak előtte “lélegzik”. A szilikon tartalmú adalékszerek alkalmazásakor jelentősen javulnak a betonkeverék technológiai tulajdonságai: tartósan megőrzi a mozgékonyságát, teríthetőségét, kizárásra kerül a vízkiválás, megőrzi a stabilitását.
Napjainkban a beton, a tégla, a gipszkészítmények, egyéb szilikáttartamú anyagok teljes keresztmetszetében történő hidrofobizálásához valamint az épületek- és építmények felületi védelmének biztosításához a legoptimálisabb megoldást – az Unisil SL-11K és az Unisil SE 50-94 márkajelzésű szilikon bázísú termékek jelentik.
Az Unisil SL-11K - a kálium-vagy nátrium-metil-szilikonát vizes oldata, az Unisil SE 50-94– a poli-metil-hidrogén-sziloxán vizes emulziója.
Megoldott mindkét termék folyamatos gyártása, amelyek a minőségi mutatóik szerint megfelelnek a legjobb külföldi analógjaiknak.
Ezen anyagok, a nemzetközi szabványok- és normák által előirányzatai szerint, a beton hidrofobizáló-, képlékenyítő-, gázképző- és gázelnyelővé tételére szolgáló adalékszerekként kerülnek alkalmazásra.
Az adalékanyagok alkalmazása nem bonyolult és megvalósítható mind a nagy VBSz (vasbeton szerkezeteket) előállító gyárak-üzemek körülményei között mind közvetlenül a beton-, cementeskötésű- vagy más építőipari keverékek előállítása helyszínén is.
Felületi hidrofobizálás esetében alkalmazásuk előtt a termékek a szükséges koncentrációra vízzel könnyedén hígíthatóak, teljes keresztmetszetében történő hidrofobizálási módszer alkalmazása során a kiszámított mennyiségű hidrofobizáló koncentrált állapotban közvetlenül a keverővízbe kerül elhelyezésre.
Mint már említettük, a betonból-, téglából-, terméskőből- és egyéb szilikáttartalmú építőanyagból készített épületek és építmények folyamatosan ki vannak téve a víz- és egyéb légköri folyamatok erősen negatív, idő előtti elöregedésükhöz és rongálódásukhoz vezető, hatásának. Ebben az esetben a probléma leghatékonyabb megoldását a homlokzati felület az UNISIL SE 50-94 emulzió 5-10%-os vizes oldatával történő kezelése jelenti. Emellett többtucatnyiszor csökken az megmunkált anyagok vízfelvétele és jelentősen növekszik az élettartamuk.
Az UNISIL SE 50-94 emulzió beton-adalékszerként történő alkalmazása 3-5 szorosára növeli a beton fagyállóságát, lehetővé teszi a cementigény- és az építmények kapilláris felszivárgásának csökkentését, két javítás közötti időköz 2-3 szorosára történő növelését, a cementhabarcs száradási időtartamának 20-50%-os csökkentését, a cementesztrich vízzáró bevonattal való ellátásának szükségességének kiiktatását.
A szilikon tartalmú adalékszerek alkalmazásával kapcsolatos új pozitív üzemeltetési tulajdonságok felismerése nagy fontossággal bír a jelentős hidrotechnikai- és közlekedési létesítmények, olyanok, mint a vízierőművek-, a hidak-, a kikötői építmények építésekor. Így a szilikon bázisú adalékszereket tartalmazó beton hasonló építményeknél való alkalmazása lehetővé teszi a stabil fagyállóságának legalább 1000 fagyasztás-felolvasztás cikluson át történő megőrzését.
A szilikon bázisú anyagok előnyeihez sorolandó az egyéb kémiai beton-adalékszerekkel, többek között a (С-3) – lignoszulfát alapú képlékenyítőkkel és egyebekkel való, a maximális hatásfok kifejtése melletti kompabilitása. Példaképpen, a C-3 szuperképlékenyítő és az Unisil SE 50-94M emulzió házasítása komplex adalékszerként jelentősen megnöveli a hidrofobizációt-, fagyállóságot-, vízállóságot és az agresszív közegekkel szembeni ellenálló képességet.
